Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FIGYELEM!!! AZ OLDAL SZERKESZTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE ÁTALAKÍTÁS ALATT ÁLL, KÉRJÜK KEDVES LÁTOGATÓINKAT HOGY LEGYENEK KIS TÜRELEMMEL, HAMAROSAN MINDEN HELYREÁLL! JAVASOLJUK HOGY NÉZZENEK EL ERRE GYAKRAN, ÉS LEGYENEK EZUTÁN IS A HONLAP - EZEN KERESZTÜL ISTVÁNDI KÖZSÉG VIRTUÁLIS - LÁTOGATÓI!! ... KÖSZÖNTJÜK ÖNT ISTVÁNDI KÖZSÉG HIVATALOS HONLAPJÁN!

Istvándi település Somogy megye déli részén, 15-15 km.-re Barcstól és Szigetvártól, a 6-os főközlekedési út mentén helyezkedik el. A KSH szerinti 2015.01.01 adatok szerint 607 fős belső-somogyi település, amely megközelíthető az említett főúton, illetve Darány község vasútállomásán keresztül vonattal is, a Pécs-Nagykanizsa vasútvonalon.
A falu neve már az 1332. évi  pápai tizedjegyzékben is előfordult, ekkor már egyházas helyként tartották számon. Napjainkban két temploma van Istvándinak, mára már többségében katolikusok, kisebb részben reformátusok lakják a falut de ez nem mindig volt így. Az istvándi református templom 1640-ben épült, az ősi plébánia helyén. A kéttornyú plébániatemplomot a fennmaradó dokumentumok és a szájhagyomány tanúsága szerint még a szigetvári pasa bontatta le, s várfalak építéséhez használta fel a köveit.
A település a háború utáni időkben lassan visszafejlődött, s bár közigazgatásilag önálló település maradt, mégis egyre inkább kötődött a szomszédos Darányhoz. A falu a hatvanas években is jómódú községnek számított,: gyógyszertára, orvosi rendelője volt, s mesze földön híresnek számítottak állat- és kirakodóvásárai. A körzetesítés során elvesztette intézményei javát, napjainkban már csak óvoda működik itt, de van művelődési ház és sportpálya is.
A településen igen magas a roma kisebbség aránya. Az első roma családok a hatvanas években telepedtek le a faluban. Eleinte külön telepeken éltek, de a hetvenes években megkezdődött a beolvadás, s kisebb zökkenőkkel, de gond nélkül ment a betelepítés. A falu lakóinak zöme ekkor a szövetkezetben talált munkát magának. Később nagy gondot jelentett az álláslehetőségek szempontjából, hogy a termelőszövetkezet is nehéz helyzetbe került. 
Mint fenntebb utaltunk rá, Istvándi jómódú település volt, amely az ezredfordulóra fokozatosan elszegényedett. A helybeliek a körzetesítést okolják sanyarú helyzetükért. Az önkormányzat a hátrányok ellenére igyekszik komfortossá tenni a települést, s arra ösztönözni az embereket, hogy egymás mellett békében éljenek.
Élhetőbb települést szeretne a település vezetése és a lakosság többsége, ezért többek között roma-klubot hoztak létre, hogy a gyerekek ne az utcán töltsék el szabadidejüket, s igyekeznek segíteni a fiatal családok lakáshoz jutását. A település infrastruktúrája is fejlődött, beléptek a térségi csatornaépítési programba, s valamennyi utca szilárd burkolatot kapott. A falu elöljárói nagy eredménynek tartják, hogy évről-évre sikerül fenntartani az óvodát, és 2007-ig az alsó tagozatos iskolát is. Az iskolások ma már a darányi általános iskolába járnak, amely intézményegysége a Csokonyavisonta központú Drávamenti Közös Közoktatási Intézménynek (mely intézményt időközben átvett a KLIK, azaz a KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT). Az oviba egyébként évek óta állandóan ötven kicsi jár, nagy részük kisebbségi, így az óvópedagógusok hamarabb elkezdik a felzárkóztatást.
A településen működik egy alapítvány, az Istvándi Gyermekekért Alapítvány, amely a rászorulókat igyekszik erejéhez mérten támogatni. Megszervezték az étkezés-kiegészítést, segítenek a tanszervásárlásban. S a továbbtanuláshoz is ad egyszeri támogatást a közhasznú szervezet.
Reméljük, sok hasznos információt és érdekességet talál honlapunkon a kedves érdeklődő!